Michel Barnier francia miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy nem tervezi a francia adófizetők többségének adóterheit növelni, azonban a legtehetősebbektől nagyobb hozzájárulást vár a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Michel Barnier korábbi uniós biztost nevezi ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron francia elnök – jelentette be csütörtökön az Élysée-palota.
Felkavarta a brüsszeli állóvizet, hogy Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke elindul a közelgő európai parlamenti választásokon. Ha júniusban mandátumot szerez, akkor a novemberig tartó időszakban ideiglenes vezetőt kellene választani a tagállamokat tömörítő testület élére. Így papíron van esély arra, hogy a júliustól induló magyar EU-elnökség miatt ideiglenesen Orbán Viktor miniszterelnök vegye át az ET vezetését. Azonban ezt a tagállamok egyszerű szavazással akadályozhatják meg, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Sőt már több jelölt van átmeneti ET-elnöknek.
Michael Barnier Brexit.ügyi főtárgyaló csütörtök este bejelentette, hogy elindul a francia elnökválasztáson. Barnier a jobbközép jelöltje kíván lenni, de azon a politikai térfélen sok a rivális.
Közeledtek az álláspontok az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokon, Michael Barnier, az EU tárgyalóküldöttségének vezetője arról beszélt, hogy egy végső lökést adnak a tárgyalásoknak.
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy órákra vannak a Brexit-megállapodástól - írja a Reuters. A britek viszont nem látják ilyen egyértelműen a helyzetet.
„Inkább pesszimista volt” hétfő reggel az uniós nagykövetek tájékoztató ülésén Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló annak esélyeiről, hogy vajon összejön-e a régóta tárgyalt kereskedelmi megállapodás, vagy sem. Aztán hétfő este az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Boris Johnson brit kormányfő telefonbeszélgetése utáni közös közlemény is megállapította, hogy nagyok még a nézeteltérések három területen, így nincs még megállapodás-közeli helyzet. Az akadályok elhárítására politikai beavatkozást hajt végre Johnson és személyesen Brüsszelben egyeztet von der Leyennel várhatóan szerdán, éppen a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt és feltehetően megpróbál összehozni a megállapodást. Nagy kérdés, hogy a végső ajánlatát el tudja-e fogadni az EU vezetése. Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a Brexit 4,5 éve tartó tragikomédiájának utolsó felvonását látjuk és megjósolhatatlan a kimenetele. A téma főbb híreit alábbi hírfolyamunkban követjük.
Továbbra sincs előrelépés a 3 legfőbb vitapontban a Brexit-tárgyalásokon, így kétesélyes, hogy lesz-e kereskedelmi megállapodás – jelezte a Reutersnek egy vezető uniós diplomata, aki jelen volt ma reggel azon a zártajtós megbeszélésen, amelyen Michel Barnier uniós főtárgyaló ismertette a helyzetet az uniós nagykövetekkel.
Péntek reggel magyar idő szerint 8 órakor kerül sorra az EU-tagállamok állandó brüsszeli nagyköveteinek újabb ülése és ennek napirendjéhez hozzáadták azt a pontot, miszerint az uniós Brexit-ügyi főtárgyaló csapata tájékoztatja a nagyköveteket az aktuális állásról. Egy jogi indoik miatt egyébként november 23-ig, azaz jövő hétfőig egyébként is meg kellene születnie a megállapodásnak.
Az elmúlt kétheti intenzív tárgyalások ellenére még mindig nagyon komoly nézetkülönbségek maradtak az EU és a brit kormány között az állami támogatási, vitarendezési és halászati kérdésekben, mert uniós nézőpont szerint nem igazán akartak haladni a britek az engedmények terén. A friss amerikai elnökválasztási fejlemények (Joe Biden várható győzelme) azonban talán egy utolsó lökést adhatnak még a briteknek, hogy engedjenek, mert különben se EU-s, se amerikai kereskedelmi megállapodás nem lesz egy ideig. Ha viszont nem engednek a britek, akkor 2 héten belül tényleg a kereskedelmi megállapodás nélküli brit kizuhanás felé megy a folyamat, mert az EU a tűrőképessége határára ért, amit az egyik kulcsfontosságú EP-képviselő nyilvánosan is elismert.
Csak mérsékelt előrelépést hoztak a Nagy-Britannia és az EU között a Brexit miatt zajló kereskedelmi tárgyalások az elmúlt napokban – tájékoztatta az Európai Bizottság főtárgyalója az EU nagyköveteit.
Bár vasárnap még úgy volt, hogy Michel Barnier uniós Brexit-főtárgyaló eleve Londonban marad, hogy a tervezett menetrendre „ráhúzva” még 3 napot, szerdáig folytassa a brit kormánnyal a kereskedelmi tárgyalásokat, hétfőn már arról ír a Reuters, hogy újra Londonba tart. Ezek szerint mégis hazatért Brüsszelbe, mindenesetre ennél lényegesebb az, hogy annyira intenzívek a tárgyalások, hogy ezen a héten minden nap lehetnek egyeztetések: szerdáig Londonban, aztán csütörtöktől a hét végéig Brüsszelben.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A Medicover számai alapján mégsem annyira rossz üzlet a magyar egészségügybe fektetni.
Európa gyengén teljesített ma.
Nem várt előnye lehet a vírusnak.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
