Franciaországban politikai válság fenyeget, miután Michel Barnier miniszterelnök az alkotmány 49.3-as cikkelyének alkalmazásával vállalta kormánya felelősségét a 2025-ös társadalombiztosítási költségvetés elfogadásáért. Az ellenzéki pártok, köztük a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) és a baloldali koalíció bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amely a kormány megbukásával járhat.
A francia kormány utolsó pillanatban engedményeket tett Marine Le Pen követeléseire, hogy elkerülje a bizalmatlansági indítvány miatt bekövetkező hatalomvesztést – írja a Bloomberg.
Franciaország politikai és gazdasági krízise olyan mértéket öltött, amely az ötödik köztársaság történelmében példa nélküli: Michel Barnier miniszterelnök kormányának jövője egy hajszálon múlik, miközben az államháztartási hiány, a gazdasági stagnálás és a politikai megosztottság felerősíti a válságot. A kormány költségvetési vitái nemcsak a francia társadalmat, hanem az európai stabilitást is veszélyeztetik, komoly kérdéseket vetve fel az ország hosszú távú fenntarthatóságáról.
A francia kormány és a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás (RN) közötti költségvetési vita kiéleződött, ami növeli egy esetleges bizalmatlansági szavazás esélyét Michel Barnier miniszterelnök és kormánya ellen. Marine Le Pen pártja további engedményeket követel a költségvetési kérdésekben, míg a kormány már nem engedne tovább. A patthelyzet feloldása kulcsfontosságú a francia politikai stabilitás szempontjából, de más értelmezések szerint itt az euróövezet sorsa is kockán forog.
Michel Barnier francia miniszterelnök, akinek kormányát bizalmatlansági szavazás fenyegeti a nemzetgyűlésben, csütörtökön engedett a Marine Le Pen által fémjelezett ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) egyik fő követelésének: nem emeli meg az elektromos áramra kivetett adót, ahogyan azt a 2025-ös költségvetési javaslatban eredetileg tervezte.
Marine Le Pen és pártja, a francia Nemzeti Tömörülés szavazata döntheti el, hogy Michel Barnier miniszterelnök költségvetése túléli-e a parlamenti szavazást. A kormány bukása nemcsak a francia politikai helyzetet, hanem az egész európai gazdaságot is megrázhatja, válságba lökve az euróövezetet. Barnier és Macron csak egy alkotmányjogi kiskapuval előzheti meg a katasztrófát.
A francia miniszterelnök, Michel Barnier a hétvégén nyaki elváltozás miatt műtéten esett át, de már visszatért a munkához. A kormányfő egészségi állapotáról és a beavatkozás sikeréről hivatalos közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot – írja a Reuters.
Emmanuel Macron francia elnök szégyelli magát Michel Barnier kormányának néhány minisztere miatt – írja a France24.
Vagyonadó a szupergazdagokra, társasági adóemelés a nagyobb vállalatokra, és elhalasztott nyugdíjemelés – ezeket a terveket volt kénytelen elismerni tegnap éjjel az új francia miniszterelnök a France 2 televíziós csatornán. Michel Barnier ki is mondta, hogy népszerűtlen intézkedések jönnek, de muszáj felelősen cselekednie, mert különben olyan költségvetési válság jön, mint néhány éve Olaszországban volt, vagy Nagy-Britanniában.
Michel Barnier francia miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy nem tervezi a francia adófizetők többségének adóterheit növelni, azonban a legtehetősebbektől nagyobb hozzájárulást vár a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Michel Barnier korábbi uniós biztost nevezi ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron francia elnök – jelentette be csütörtökön az Élysée-palota.
Felkavarta a brüsszeli állóvizet, hogy Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke elindul a közelgő európai parlamenti választásokon. Ha júniusban mandátumot szerez, akkor a novemberig tartó időszakban ideiglenes vezetőt kellene választani a tagállamokat tömörítő testület élére. Így papíron van esély arra, hogy a júliustól induló magyar EU-elnökség miatt ideiglenesen Orbán Viktor miniszterelnök vegye át az ET vezetését. Azonban ezt a tagállamok egyszerű szavazással akadályozhatják meg, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Sőt már több jelölt van átmeneti ET-elnöknek.
Intenzív szakaszában van a háború.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
